Értékpapír befektetések

1. Az értékpapír befektetések tábláiban minden birtokban tartott értékpapír, illetve minden kibocsátott papír adatát közölni kell, vagy pedig csak azokat, amelyek külfölddel kapcsolatosak (azaz érintik a fizetési mérleget)?

Az értékpapír-befektetésekről szóló havi adatszolgáltatás (R04) a magyarországi letétkezelők letéti statisztikáit kiegészítő információkat tartalmaz. Az R04 adatgyűjtéssel megfigyelt értékpapír-befektetések köre egyrészt szűkebb, mint azon ügyletek köre, amelyek érintik a fizetési mérleget, mivel az adatszolgáltató által kibocsátott mennyiségtől eltekintve nem kell jelenteni a belföldi letétkezelőknél tartott papírok adatait. Másrészt bővebb, mivel jelenteni kell a fizetési mérleget nem érintő befektetések adatait is: a vonatkozó táblákban jelenteni kell mind a rezidens, mind a nem rezidens kibocsátású, illetve mind a belföldi, mind pedig a külföldi kibocsátású értékpapírokat, valamint a rezidens és a nem rezidens partnerekkel kötött repó- és értékpapírkölcsön-ügyleteket.

2. Ki kell-e tölteniük a hitelintézeteknek is az értékpapír befektetések adatszolgáltatás ERT tábláit (pl. a külföldi kötvénykibocsátásukról, amelyek nem szerepelnek a letétkezelői jelentésekben)?

Az ún. jelentő letétkezelőknek, pl. bankok, brókerek, amelyek az MNB részére rendszeresen küldenek értékpapír-statisztikai adatszolgáltatásokat (pl. E20, E21, E60, E64), nincs adatszolgáltatási kötelezettségük az új fizetési mérleg adatszolgáltatási renden belül az értékpapír befektetésekkel kapcsolatban (R04). A jegybank a szükségesnek tartott adatokat tőlük a letéti statisztikákon keresztül kéri meg.

3. Zártkörű részvénytársaságnak kell-e jelentenie értékpapír-kibocsátásának adatait? Amennyiben a kibocsátott értékpapír egyáltalán nem mutat forgalmat, akkor is kell-e havonta, illetve negyedévente jelenteni majd?

Igen, minden, az adatszolgáltató által kibocsátott papír tárgyidőszak végi összes kibocsátott állományát jelenteni kell, akkor is, ha az zárt körben került kibocsátásra, tőzsdei, vagy nem tőzsdén forgalmazott, vagy egyáltalán nem forgalmazott papír – ha az adatszolgáltató az MNB által R04 havi jelentés készítésére kötelezett. Ha ez így van, a jelentést, forgalom híján akár ugyanazon számokkal havonta be kell küldenie, hiszen az adatszolgáltatás nem tekinthető nemlegesnek, ha valamilyen (akár állományi, akár osztalék forgalmi, akár árra vonatkozó) jelentendő adat felmerül.

4.  Az értékpapír befektetések tábláiban jelenteni kell-e a 10 %-ot el nem érő vagyoni részesedést is?

10 %-ot el nem érő vagyoni részesedésüket az adatszolgáltatóknak aszerint kell jelenteniük, hogy az értékpapír formában (azaz részvényben), vagy pedig nem értékpapír formában testesül meg (pl. egy Kft. részesedés).

Az R04 jelű adatszolgáltatás kitöltésére kötelezett adatszolgáltatóknak ebben az adatszolgáltatásban a vagyoni részesedések közül csak az értékpapír formában megtestesülő részesedéseket kell jelenteniük (R04 Értékpapír befektetések, ERT1 táblában, amennyiben az adatszolgáltató birtokában van valamilyen részvény, függetlenül attól, hogy az hány %-a a belföldi, vagy külföldi részvénykibocsátó által kibocsátott részvényeknek, az ERT2 táblában pedig minden, általa kibocsátott saját részvény adatait jelentenie kell függetlenül azok birtokosaitól).

A nem értékpapír formában megtestesülő, 10 %-ot el nem érő részesedéseket az arra kötelezett adatszolgáltatóknak az Egyéb befektetések adatszolgáltatásaiban kell jelenteni (R06, R07, R08, R09, R15, R16, R17 jelű adatgyűjtések, az adatszolgáltató szektorának és az adatszolgáltatási kötelezettség gyakoriságának megfelelően). A BEFK4 jelű táblában ERESZK kód alatt kell jelenteni a nem rezidens társaságban, nem értékpapírban megtestesülő, 10% alatti vagyoni részesedés (pl. kft-beli részesedés) miatti követelést, a BEFT4 jelű táblában pedig ERESZT kód alatt az adatszolgáltatóban nem rezidens tulajdonos nem értékpapírban megtestesülő 10% alatti vagyoni részesedése (pl. kft-beli részesedés) miatti tartozást.

A 10 %-ot meghaladó vagyoni részesedéseket pedig az arra kötelezett adatszolgáltatóknak a Tőkebefektetések adatszolgáltatásaiban kell (R02, R03, R12, R13 jelű adatszolgáltatások TB05, vagy TB06 jelű táblái) jelenteniük, akár értékpapír, akár nem értékpapír formátumúak.

5.  Hogyan kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban az összevont címletű részvényt?

Az összevont címletű részvényt nem 1 db-nak kell jelenteni, hanem az abban összevont részvények db-számát, illetve (amennyiben erre szükség van, pl. a tőkebefektetések adatszolgáltatásában) az egyes darabok névértékét kell szerepeltetni.