Egyéb befektetések

1. Mit jelent az állományváltozások bruttó, illetve nettó módon való számbavétele?

A hitel típusú ügyleteket (hitel, pénzügyi lízing, repó, és hosszú lejáratú kereskedelmi hitelek) bruttó módon kell jelenteni, tehát meg kell adni külön a tárgyidőszaki állomány növekedését (hitel felvétel/folyósítás), és külön a csökkenését (törlesztés) okozó tranzakciókat is. Nyitó állomány + Növekedés – Csökkenés +/- Egyéb változás = Záró állomány.

A folyószámlák, bankbetétek, kereskedelmi hitelek és egyéb követelések/tartozások esetében elegendő a tárgyidőszaki nyitó és záró állományok közötti változást nettó módon, azaz egy összegben, előjelhelyesen megadni.

2. Egy külföldi hitelintézetnél vezetett folyószámla az anyavállalattal szembeni cash-pool-ban vesz részt. Ezt a tőkebefektetések vagy egyéb befektetések között kell jelenteni?

Az egyéb befektetéseknél kell jelenteni a hitelintézetnél vezetett folyószámla tárgyidőszaki nyitó állományát, záró állományát és az állományok közti nettó állományváltozást. A folyószámla a cash-pool tevékenységbe történő bevonás miatt az esetek többségében 0 nyitó és 0 záró állománnyal rendelkezik, ezért nincs jelentendő adat. Csak abban az esetben kell jelenteni a folyószámlát, ha 0-tól eltérő nyitó vagy záró állománnyal rendelkezik a tárgyidőszakban.

A folyószámláról naponta az anyavállalathoz zero-balancing formájában átkerülő számla (amelyre a szabad számlaegyenlegeit átteszik, illetve amelyről szükség esetén a számláit feltöltik) állományát – az egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők kivételével – a tőkebefektetések között kell jelenteni az anyavállalattal szembeni követelésként. Az egyéb pénzügyi közvetítőknek és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző (D-E szektorba tartozó) adatszolgáltatóknak, ha cash-pool rendszerben vesznek részt, akkor nem a tőkebefektetések, hanem az egyéb befektetések tábláiban kell jelenteniük. A jelentési módszer magyarázata megtalálható a Tőkebefektetések alatti kérdések között.

3. Mit kell jelenteni a kereskedelmi hitelek alatt?

Kereskedelmi hitelek alatt az adatszolgáltató áru- és szolgáltatásexportja illetve importja miatti, nem rezidensekkel szemben fennálló vevőköveteléseit és szállítói tartozásait, valamint ezen ügyletekkel kapcsolatos előleg- (előre-) fizetéseit értjük. Amennyiben a kereskedelmi hitel a vállalatcsoporton belüli felekkel szemben áll fenn, azt a Tőkebefektetések között kell jelenteni, míg vállalatcsoporton kívüli felekkel szembeni ügyleteket az Egyéb befektetések alatt kell kimutatni.

Értelemszerűen kivételt képeznek a fentiek alól a C-D-E szektorba tartozó adatszolgáltató vállalatok, amelyeknek mind a vállalatcsoporton belüli, mind pedig a vállalatcsoporton kívüli partnerekkel szembeni kereskedelmi hitelügyleteket a „BEF” egyéb befektetések tábláiban kell jelenteni.

A) Egyéb befektetések körében jelentendő kereskedelmi hitelek jelentési módszere:

• A rövid (éven belül kiegyenlítésre kerülő) kereskedelmi hitelek esetében a tárgyidőszak elején és végén nyitott (fennálló) követelés/tartozás állományokat kell jelenteni, és az állományok nettó állományváltozását ország ill. devizanem szerint kell összesíteni.
• Hosszú (éven túli) kereskedelmi hitel esetében – a hitelekkel egyező módon – bruttó tranzakciókat kell jelenteni, tehát meg kell adni a tárgyidőszaki állomány növekedését és csökkenését okozó tranzakciókat is ország és devizanem szerinti összesítésben. Nyitó állomány + Növekedés – Csökkenés +/- Egyéb változás = Záró állomány.

B) Tőkebefektetések körében jelentendő kereskedelmi hitelek jelentési módszere:

• Nem kell lejárat szerint megkülönböztetni a kereskedelmi hiteleket, ezért mind a rövid, mind pedig a hosszú lejáratú kereskedelmi hitelek esetében a tárgyidőszak elején és végén nyitott (fennálló) követelés/tartozás állományokat ill. az állományok nettó állományváltozását kell jelenteni partnerenkénti és devizanemenkénti bontásban.

4. A vállalatcsoporton belüli hitelekről is kell készíteni az új adatgyűjtésekben lejárati bontást?

Az adatszolgáltatóknak az új R20, R21, R22 adatgyűjtésekben csak a BEF (egyéb befektetések) tábláiban jelentett, azaz a vállalatcsoporton kívüli partnerektől felvett éven túli hitelekről kell lejárati bontást készíteniük, amennyiben a tárgynegyedév végén fennálló éven túli tartozásállománnyal rendelkeznek. Az éven túli felvett hiteleken kívül azonban az éven túli pénzügyi lízingről, repóügyletekről, kereskedelmi hitelekről, lekötött bankbetétekről és egyéb tartozásokról is készíteni kell lejárati bontást, ha a tárgynegyedév végén fennálló tartozásállománnyal rendelkezik az adatszolgáltató.

Értelemszerűen kivételt képeznek a fentiek alól a C-D-E szektorba tartozó adatszolgáltatók, akik mind a vállalatcsoporton belül, mind pedig a vállalatcsoporton kívüli partnerekkel kötött fenti típusú ügyleteiket a BEF egyéb befektetések tábláiban jelentik, ezért nekik minden ilyen típusú ügyletükre lejárati bontást kell adniuk.

5. Az alábbi két eset közül melyik tekinthető az útmutató előírása szerint multicurrency hitelkonstrukciónak?

a.)  A hitelt az ügyfél felveszi egy adott devizanemben. Később (pl. egy újabb részösszeg folyósításakor) módja van egy másik devizanemre áttérni (a gyakorlatban jutalék megfizetése árán) a hitelkeret teljes egészére vonatkozóan.

b.) A jóváhagyott hitelkeretből az ügyfél egy részösszeget felvesz pl. forintban, majd egy következő részösszeget euróban. A tartozása tehát több devizanemben áll fenn.

Válasz:

Multicurrency hitelen az a.) variánst értjük, amikor tehát egy devizanemben fennálló hiteltartozást, vagy –követelést a hitel megállapodásban rögzített feltételekkel más devizanemű követeléssé, vagy tartozássá alakítják át.

A hitelt ebben az esetben az igénybevétel devizanemében kell jelenteni. Amikor az igénybevett devizanemről áttér a hitel egy másik devizanemre, akkor az igénybevett devizanemben ki kell vezetni a fennálló hitelállományt az egyéb változások oszlopban – amelyet részletezni kell a BEFK5/BEFT5 táblákban átsorolás („ATSO”) név használatával – és ezzel egyidejűleg a hitelt ismét fel kell venni a BEFK1 vagy a BEFT1 táblában, az új igénybevétel szerinti devizanemben.

Kiegészítés:

A b.) variáns esetében a hitelkövetelés állományát az új fizetési mérleg adatszolgáltatásban mindig abban a devizanemben kell kimutatni, amelyben a követelés fennáll, így pl. egy ténylegesen forintban folyósított EUR hitel, amennyiben a hitelkövetelés EUR-ban áll fenn a fizetési mérleg statisztikában EUR-ban jelentendő.

6. Jelenteni kell-e a hónapon belüli bankközi betétek miatti kamatjövedelmeket?

A bankközi betétek esetében bruttó módon kell jelenteni a kamatállományokat és forgalmakat, ami azt jelenti, hogy a hó elején elhatárolt és hó végén fennálló elhatárolt kamat állomány mellett valamennyi lekötött betét miatt fizetett (illetve kapott) kamatot be kell állítani a megfelelő oszlopba, így a hónap közben megnyílt és le is zárt betét ügyletek miatti kamatokat is. A hónap folyamán elhatárolt kamat összege pedig különbözetként az előző adatok ismeretében már kiszámítható, s így jön ki soronként az egyezőség a kamatokra.

Mindebből az következik, hogy lehetnek olyan sorok (bizonyos országok, devizanemek esetében, amelyeknél csak hónapon belüli tételek voltak), amelyekben tehát csak a kamatoszlopok kerülnek érdemben kitöltésre, a tőke nyitó és záró állomány, tranzakció, egyéb állomány változás 0 lesz.

7. Fontos-e a BEFK5/BEFT5 táblákban az instrumentumok esetében az egyéb változások részletezésének sorrendje?

Nem. A sorrend tetszőleges, az azonos kulcsú (kódú) sorokhoz tartozó összegeket a rendszer összegzi, és az összegzett adatot veti össze az adott instrumentum megfelelő táblájában megadott egyéb változás összegével.

8. Beolvadás esetén az átvett állományokat tranzakcióként vagy egyéb változásként kell jelenteni?

Beolvadás, kiválás esetén az átvett/adott állományokat beolvadás esetén az átvevő adatszolgáltatónak, kiválás esetén annak az adatszolgáltatónak, amelyből a kiválás történt, illetve a kiváló társaságnak, amennyiben eléri az értékhatárt  az R06/R15 adatszolgáltatások érintett tábláiban oly módon kérjük jelenteni, hogy az átvett állományok az Egyéb változás oszlopban jelenjenek meg. Ebben az esetben kitöltendők a  BEFK5, BEFT5 táblák is, ahol az egyéb változás oka ATSO (átsorolás).

9. Holland Antillák megszűnése után milyen országkódon kell jelenteni?

2010 végével megszűnt tagok: Holland Antillák (AN), Jamaica (JM) és a Maldive szgk (MV). 2011-től érvényes új tagok: Curaçao (CW), St Maarten (SX), Aruba (AW), Mauritius (MU) and Seychelles (SC), azaz a Holland Antillákat csak Curaçao (CW), St Maarten (SX) helyettesíti. Hollandia nem része a Holland Antilláknak.