1.
Pénzügyi vállalkozásunk negyedévente rendszeresen készít mérleg- és eredmény-kimutatási jelentést a PSZÁF felé, ugyanakkor van egy KSH-nak szolgáltatandó speciális formátumú mérlegjelentésünk is. Amennyiben ezen kívül az MNB felé is kell negyedéves mérlegadatokat közölnünk, ez túlzott nehézséget jelentene. Ha van kapcsolat a statisztikai szervek között, akkor esetleg nem tudják-e közösen felhasználni az általunk szolgáltatott adatokat?
Tájékoztató mérlegadatokat az MNB kizárólag a nem pénzügyi vállalatoktól kér (R19 Nem pénzügyi vállalatok tájékoztató mérlegadatai adatszolgáltatás), ezen belül is csak azoktól a nem pénzügyi vállalatoktól, amelyek a jegybank felé F97 (Állami, önkormányzati, illetve közszolgáltató vállalatok főbb pénzügyi adatai) adatszolgáltatás teljesítésére nem kötelezettek.
2. A nem pénzügyi vállalatok tájékozató mérlegadatairól szóló adatszolgáltatásban (R19) negyedéves gyakorisággal jelentendő eredményadat mennyire számít, mennyiben szükséges a fizetési mérleghez?
A fizetési mérlegben a külföldi tulajdonosra jutó eredményt nem az osztalék megszavazásának vagy kifizetésének időpontjában kell elszámolni, hanem folyamatosan, az eredmény keletkezésével párhuzamosan. A nemzetgazdasági szintű eredmény becsléséhez van szükség az előzetes eredményadatokra, amely – értelemszerűen – becslés is lehet. Bár az adatokat céges szinten kérjük, a becslést a teljes nemzetgazdaságra végezzük el. A kapott adatot felhasználjuk mind a folyó fizetési mérlegben (jövedelem sor), mind a pénzügyi mérlegben (közvetlen tőkebefektetés). Utóbbi esetben úgy számoljuk el, mintha plusz tőkebefektetés történt volna, amely akkor csökken, ha a tulajdonosok ténylegesen döntenek az eredmény felosztásáról, azaz az osztalékfizetésről.
3. A nem pénzügyi vállalatok tájékozató mérlegadatairól szóló adatszolgáltatásban (R19) a nyereségszám becslése, majd utána a konkrét adatszolgáltatások pontosítása mérhetetlen terhet jelentenek a vállalkozások számviteli szakemberei számára.
Az R19 adatszolgáltatás esetében – amint ezt a kitöltési útmutató is tartalmazza – az MNB elfogadja adatszolgáltatók által becsült adatokat, amelyeket a későbbiekben nem kérünk módosító adatszolgáltatások teljesítésével pontosítani. (Ez egyébként kivétel az MNB rendelet általános előírásai alól!)
4. A nem pénzügyi vállalatok tájékozató mérlegadatairól szóló adatszolgáltatásban (R19)
mi alapján kell beállítani a nyereségszámot, továbbá
IFRS szerint például lehet-e a kért adatokat közölni?
A magyar számviteli jogszabályoknak megfelelően vezetett számviteli nyilvántartások és beszámolók alapján előálló, illetve – negyedéves számviteli zárás hiányában – ezek figyelembevételével becsült adatokat kérünk.
5. A negyedéves gyakoriságú adatszolgáltatások beküldési határideje a tárgynegyedévet követő hó 10. munkanapja. A nem pénzügyi vállalatok tájékozató mérlegadatairól szóló negyedéves adatszolgáltatásban (R19) jelentendő eredményadattal kapcsolatban eddig az időpontig nem kivitelezhető, hogy az adatszolgáltató a döntéshozókon, a tulajdonos képviselőin keresztülvigyen egy becsült eredményszámot.
A nem pénzügyi vállalatok tájékoztató mérlegadatainak (R19) negyedéves adatszolgáltatás beküldési határideje – eltérően az egyéb negyedéves adatszolgáltatásoktól -nem a tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanapja, hanem a tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanapja.
6. Az R19-es adatgyűjtést olyan vállalatnak, akinek a könyvvezetés devizaneme EUR, milyen devizanemben kell jelentenie? Ha forintban, akkor milyen árfolyamon kell átszámítania az adatokat?
Az adatokat forintban kell jelenteniük azoknak a vállalatoknak is, amelyek EUR-ban vezetik könyveiket s a mérleg, s a főkönyvi adatok is csak EUR-ban állnak rendelkezésükre. Az átszámítás forintra a tárgyidőszak végi MNB középárfolyamon, vagy más, elszámolásaikban, nyilvántartásaik vezetése során használt árfolyamon (pl. számlavezető bank tárgyidőszak végi deviza-középárfolyama) történhet.